Biztosan mindannyian emlékszünk a matekóráktól a bűvös négyzetekre – azokra a számtáblázatokra, amelyekben az egyes sorok, oszlopok és átlók számainak összege egyenlő. Valami ilyesmi a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben az árazás – egy bonyolult számtáblázat, amelyet cikkünkben megpróbálunk leegyszerűsíteni.

Hogy is volt azzal a bűvös négyzettel?

Az első, 3x3-as számtáblában még csak egy-egy helyen hiányoztak a pótlandó számok, majd egyre üresebb és bonyolultabb táblázatok megoldása vált szükségessé. Aztán megjelentek a betűkkel a feladványok, amelyeket már nem lehetett az általam azóta is kedvelt módszertannal, a JPÉ-vel (józan paraszti ésszel) kikövetkeztetni, hanem tudni kellett a megoldáshoz szükséges képletet. És lám, az árazás esetében ugyanez a helyzet: próbálkozhatunk kitalálni a jó megoldást saját kútfőből is – de nem sokkal hasznosabb a már kikövezett úton végigsétálni?

Éppen egy összetett tanácsadási projekten dolgozunk egy termelő vállalatnál, aminek része az árazási módszertan átalakítása, a megfelelő árazási rendszer kialakítása. Az elmúlt hetek tapasztalatai, tanulságai érlelték meg a gondolatot, hogy a témában még 2020-ban írt cikkünket most új információkkal és tapasztalatokkal bővítve folytassam.

Az akkori cikksorozat első részében azt mutattuk be, hogy mennyire fontosak a gyártáshoz/szolgáltatáshoz kapcsolódó műveleti listák, feladatjegyzékek, a munkavégzés pontos időtartamának meghatározása és rendszeres felülvizsgálata, továbbá a beavatkozási pontok elemzése, és természetesen a fejlesztések végrehajtása és visszamérése.

Most az üzemi és vállalati általános költségek, az elvárt fedezet és a percszorzók összefüggéseire hívnánk fel a figyelmet. Cikkünket nem oktatóanyagnak szánjuk, így a teljesség igénye nélkül igyekszünk felsorolni a buktatókat, és felhívni a figyelmet arra, hogy a JPÉ és az ösztönös, megérzésekre alapuló döntések most súlyos következményekkel járhatnak.

De nézzük, mely tényezőkkel is kellene számolnunk!

• Legyünk tisztában a felmerülő összes üzemi és vállalati költséggel, akár heti, de havi és éves lebontásban mindenképpen!
• Árazásunk frissítésénél vegyük figyelembe az előző év költségeit, amelyeket minden esetben igazítsuk hozzá a tárgyévi üzleti tervünkhöz! Nem biztos, hogy minden költségünk azonos mértékű, valamint üzleti stratégiánknak megfelelően megjelenhetnek újabb rendszeres költségek is.
• Ha nincs a pénzügyi folyamatokat támogató szoftverünk vagy táblázatunk, akkor az előző év költségeinek elemzéséhez kérhetjük könyvelőnk segítségét, aki számlaosztályokra bontva havi és éves kimutatást, elemzést is tud készíteni.
• Ne csak opex (operational expenditure, azaz a működési ráfordítás, költség) szinten tervezzünk, hanem gondoljunk a tervezett beruházásokra (capital expenditure, azaz tőkebefektetés) is, főleg, ha ez feltétlenül szükséges az új termék/szolgáltatás kivitelezéséhez!

És itt többnyire meg is állunk az egyenlet megoldásában, mert úgy tűnik, hogy innen már csak összeadás, szorzás és meg is vagyunk. De általában itt jön a neheze, mégpedig a személyi jellegű ráfordítások másik oldalán álló emberi erőforrás, és az általa biztosított kapacitás kalkulációja. 

Következő cikkünkben a hatékonyság elemzésével kapcsolatos, árazás szempontjából kulcsfontosságú kérdésekről írunk. Számoljanak velünk továbbra is, vagy vegyék fel a kapcsolatot szakértőinkkel! Segítünk (nem tanácsokkal, hanem operatív megvalósítással) árazási struktúrájuk kialakításában, költségeik elemzésében, fejlesztési lehetőségek megtalálásában! Megoldásaink KKV-ra szabottak, könnyen alkalmazhatóak.