A jó árazás alapja: korrekt műveleti listák – nézzük át az összefüggéseket együtt (I.)

Nem titok, a Crosssec Solutions idei esztendeje javarészt komplex termeléstámogató szoftverünk, a Norma igazi felvirágoztatása körül forog. E hasábokon már alaposan körbejártuk hasznos tulajdonságait, és természetesen folytatjuk is még a sort. Ám továbbra is elkötelezetten hiszünk abban, hogy őszinte, oktató jellegű kommunikációnk, szakmai blogcikkeink, ingyenesen letölthető háttéranyagaink hasznos kiegészítői a vállalkozások életét megkönnyíteni szándékozó termékeinknek, tanácsadási tevékenységünknek. Fentiek jegyében most induló, többrészes blogcikksorozatunkban a termelés előkészítésének témakörét járjuk körbe több oldalról is – elsőként a jó árazás alapját adó korrekt műveleti listák készítésének kulisszatitkaival. És mert a személyes gyakorlati tapasztalatnál jobban hivatkozható példa kevés akad, cégvezetőnk, Eszter ezúttal saját korábbi munkahelyén szerzett ismereteire, sokéves gyakorlatára támaszkodva maga vázolja föl, hogy mindez miért hasznos és fontos a cég életében. Illetve, hogy a mai tudatos, adatokból építkező vállalatvezetőnek miért nyerő ötlet a hagyományos adatfeldolgozási módszereket modern, szoftveres eljárásra váltani.

Máig nem felejtem azt a napot, amikor először árazást készítettem. Az ügyvezető igazgató jobb (szerintem néha bal)-kezeként megnyitottam egy nagyon összetett excel táblázatot, és próbáltam frissíteni a benne található adatokat. Nekem csak sok-sok, egymás után következő sornak tűnt, bonyolult képletekkel kiegészítve. Terméket áraztunk, ahol először a felhasználni kívánt alapanyagok és kellékek anyaghányadát kellett megadni, kiegészítve a felhasználás során természetesen keletkező, anyagtípusonként eltérő veszteséggel. Majd ellenőrizni, hogy a teljes listából tényleg elő lehet-e állítani a terméket, és nem hiányzik-e majd belőle gyártás közben vagy a csomagoláskor valami. Ezt követően megnéztük, hogy a felsorolt alkotórészek milyen áron és honnan szerezhetők be: szükséges-e átváltási árfolyamot alkalmazni, a fuvarparitásból adódóan szállítási költséget hozzáadni, és az előállítás helyétől függően vámfizetési és -kezelési költséggel számolni.

Árazás? Nem is bonyolult
– ha jók a felhasznált adatok

Már ekkor éreztem, hogy az árazás nagyon összetett feladat, de termékfelelősként ezen információk beszerzése nem okozott különösebb problémát, hiszen a termékfejlesztőkkel, szerkesztőkkel, mintagyártókkal, de még a beszállítókkal is közvetlen kapcsolatban álltam. A fentiek összegzését követően azonban elérkezett az a sor, ahol az emberierőforrás-ráfordítást kellett feltüntetni: hogyan lesz végül ebből a világ minden pontjáról beszerezni kívánt anyag-kupacból egy éveken át hordható kabát? Ehhez kaptam egy számot is: 210 perc. Beírtam, ismét összegeztem, így kijött a termék közvetlen előállítási költsége. Hozzáadtam az üzemi és vállalati általános költségek fedezetéül szolgáló százalékos arányt, az elérni kívánt hasznot, és véglegesítettem az árat. Az ügyvezetői ellenőrzést követően egy szépen formázott céges papírra tettem, és elküldtük a vevőnek.

Nem is tűnik bonyolultnak. Főleg, ha arra gondolok, hogy a szolgáltatások, szoftverek árazása ennél mennyivel összetettebb feladat

„A számok nem hazudnak”, mondta mindig a főnököm, így a gyártás során folyamatosan ellenőriztük, teljesítjük-e a terveket, előáll-e a rezsiköltségek fedezete és a várt haszon, és akkor nyertek igazán értelmet a helyenként csak egy-egy sorba sűrített információk. És miközben az anyaglista átlátható volt, a műveleti listák megannyi részletét egyetlen szám hivatott összegezni, pedig akár 100 apró lépés alkotta utat járt be a sok komponens a termék előállításáig.

Kiaknázatlan profittartalékok:
a szoftveres adatbázisok segítenek

Azóta évek teltek el; immár tanácsadóként rengeteg vállalkozással találkozom, és a legtöbbre igaz, hogy jelentős tartalékokkal bírnak még a termelékenység, hatékonyságnövelés, profitszerzés terén.

Mit is érdemes nyilvántartani a folyamatosan frissülő adatbázisokban?
Miért kell ezeket karbantartani?
Mi köze a műveleti listák újramérésének a realizált haszonhoz?
Miért kell ismerni a dolgozók kompetenciaszintjét a gyártástervezéshez?

Elsőre minden válasz gyorsan és kétséget kizáróan megadható. De vajon alkalmaznak-e ezt támogató informatikai rendszereket a vállalkozások, és ki tudják-e nyerni az adathalmazból az eredményesebb gazdálkodáshoz szükséges információkat?

Meglátásom szerint sajnos túl kevés helyen. Legyen az egy mindig ugyanazt gyártó termelő vállalat, egy szezonális gyártóközpont, netán egy minden héten új termékeket előállító üzem – a legdrágább erőforrással, a munkaerővel mindenütt megfelelően kell gazdálkodni. Természetesen mindez igaz a szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra is, hiszen ott is léteznek anyagi és személyi jellegű ráfordítások, a szolgáltatás végtermékének előállításához kapcsolódó folyamatlépések, feladatok (azaz műveleti listák), kapacitástervezés.

A teljesség igénye nélkül nézzük át együtt a műveleti listákkal kapcsolatos legfontosabb összefüggéseket:

• a műveleti lista a termék vagy szolgáltatás előállításához szükséges emberi erőforrás bevonásával végrehajtott feladat lépéséit, annak nyers és veszteséggel növelt idejét, illetve a további felhasználni kívánt erőforrások (eszközök, célszoftverek, stb) részletes kimutatását jelenti; 
• a jól elkészített műveleti lista pontosan tartalmazza a feladatot, illetve annak nehézségi szintjét is, vagyis azt, hogy milyen kompetencia szükséges az elvégzéséhez (egyszerű, könnyen elsajátítható, speciális tudást vagy gyakorlatot nem igénylő műveletről, vagy több éves gyakorlatot, esetleg előképzettséget feltételező feladatról van-e szó);
• a valóságban is eredményesen teljesíthető műveleti lista egy folyamatosan karbantartott, a munkavállalók által teljesített, múltbeli adatokat is tartalmazó adatbázisból áll össze;
• lehetőség szerint strukturált adatok összessége, ahol egy műveletet egyféleképpen nevezünk el, ugyanazon azonosítóval rendelkezik, megfelelően tartalmazza a szükséges kompetenciákat;
• megadja az előállításhoz szükséges teljes időszükségletet és az elvárt tudásszint százalékos elosztását;
• a különböző szintű kompetenciákhoz alkalmazni kívánt percszorzókat is rendelhetünk, amelyek segítségével a pontos előállítási költség is kalkulálható;
• a percszorzók kialakítása során mindig figyelembe vesszük a kifizetni kívánt munkabért (most kizárólag az emberi erőforrás oldaláról vizsgálva, nem említve a vállalati általános és egyéb költségek szükséges fedezetét), hiszen különböző szakmai ismeret, gyakorlat más-más bérszintet feltételez.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az időket, szükséges kompetenciákat naprakészen kell tartani, különben súlyos problémákat kell majd orvosolni a határidők be nem tartása, a dolgozók motivációvesztése, esetleg az elégedetlenségből fakadó távozása okán, nem beszélve a tervezett, de a hónap végén mégsem előálló haszonról.

Összefoglalva tehát, a jó árazás egyik fontos pillére a korrekt műveleti lista, amit a fent leírt feltételek teljesülése mellett már könnyedén előállíthatunk.

Cikksorozatunk következő részében a műveleti lista és a kapacitástervezés összefüggéseit vizsgáljuk meg alaposabban. Tartsanak velünk akkor is, közben gondolják végig saját előkészítési tevékenységüket – és hozzunk létre együtt egy eredményesebben működő termelőszektort.

Többet szeretnék megtudni a teljesítménybérezésről

Ha további háttérinformációkra kíváncsi a tágabb témában, következő cikkünk megjelenéséig a fenti gombra kattintva töltse le ingyen és forgassa haszonnal a teljesítménybérezés bevezetését támogató e-bookjainkat, vagy böngészgesse Norma szoftverünk saját weboldalát