A biztonsági kamera üzemeltetése folyamatos kihívást és adatvédelmi kockázatot jelent az adatkezelők számára, méretüktől függetlenül. Cikkünkben elsősorban az egyéni vállalkozók és kisvállalatok figyelmét szeretnénk felhívni a kamerahasználattal összefüggő adatvédelmi feladatokra, hiszen üzlethelyiségeikben gyakran megtalálhatóak az egy, vagy néhány kamerából álló rendszerek. Egy állatorvosi rendelő várójában, vagy egy kis pékség üzletterében felszerelt kamera üzemeltetésére ugyanaz a törvényi szabályozás érvényes, mint egy nagyvállalat többszáz kamerás rendszerére, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a követelményekkel.

A kamerával rögzített kép, amelyen a személy felismerhető, személyes adatnak minősül. A kamerákra vonatkozó jogi szabályozást a 2018 óta kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet 2016/679/EU (azaz a GDPR), valamint a 2011 évi CXII törvény (Info tv) tartalmazza részletesen. A kamerahasználat szabályossága a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóság (NAIH) figyelmének a középpontjában áll, így az ellenőrzések alkalmával mindig vizsgálat tárgyát képezi, és gyakran bírságot szabnak ki a nem megfelelő kamerás adatkezelések miatt.

Kamerával megfigyelt terület!

Az egyik legfontosabb feladat, hogy kamera alkalmazására fel kell hívni a figyelmet, még az épületbe, üzlethelyiségbe történő belépés előtt. Erre több módszer is alkalmazható. Lehet például kamerát ábrázoló piktogram, „Kamerával megfigyelt terület” matrica, vagy tábla. Ezt a figyelmeztetést jól látható helyre (vagy több bejárat esetén helyeken) kell tenni, az üzlethelyiségen belül, és kívül is. 

Mire használjuk a kamerát, a felvételeket?

Kamerás megfigyelést elsődlegesen az élet, testi épség, személyes szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, az üzleti-, fizetési-, bank- és értékpapírtitok védelme és vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. A leggyakrabban a kamera személy- és vagyonvédelmi célokat szolgál, az adatkezelőnek jogos érdeke kamerát használni a bűncselekmények megelőzésére és a bizonyításra.

A munkavégzés intenzitását azonban tilos kamerával megfigyelni. Amennyiben a kamera célja a vagyonvédelem, úgy tilos a kamerafelvételt felhasználni a munkavállaló ellen, például számon kérni a felvételek alapján, ha túl sokszor ment ki szünetre.

Adatkezelési tájékoztató

Az üzlethelyiségben legyen elérhető a papíralapú adatkezelési tájékoztató, amely részletesen tartalmazza az adatkezelés körülményeit. Többek között azt, hogy ki az adatkezelő, a felvételeket milyen céllal készítik, milyen jogalapon kezelik, hol tárolják, meddig őrzik meg, kinek adnak át adatot, és milyen célból. 
A munkavállalók informálására külön írásos tájékoztatót kell készíteni. Tudatni kell velük, hogy hol vannak kamerák felszerelve, melyik mit vesz, rögzítésre kerül-e a felvétel.

Hova tilos kamerát tenni?

Egyes helyiségekbe tilos kamerát elhelyezni. Ilyen pl. az öltöző, mosdó, vagy az oda vezető út is. 
Közterületre nem irányulhat a kamera. A rendszer felszerelésekor erre a szakember általában odafigyel, de a felelősség a kamerarendszer üzemeltetőjét terheli, éppen ezért, ha a képernyőn azt látjuk, hogy például az épület előtti járdaszakasz is a kamera látószögébe esik, akkor kitakarást kell alkalmazni.

Milyen jogalapon kezeljük az így szerzett adatot?

A legtöbb esetben jogos érdek a használandó jogalap, tehát kötelező érdekmérlegelési tesztet készíteni, ezeket rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, aktualizálni, módosítani.  Minden egyes kamera külön adatkezelési folyamatnak számít, így az érdekmérlegelési teszteket is kameránként kell elvégezni.

A felvételek tárolása

Jogszabály nem határozza meg pontosan a kötelező tárolási időt, ezt az adatkezelő maga döntheti el,  viszont ez a lehető legrövidebb idő kell legyen, és megfelelő indok szükséges, a tárolási idő védelmében. Amennyiben nem indokolt hosszabb tárolás, általánosan elfogadott a 3 nap.

Meg kell határozni azt is, hogy ki férhet hozzá a felvételekhez házon belül és kívül, ki tekintheti meg őket, és biztosítani kell, hogy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. A kamerarendszer üzemeltetésével kapcsolatos belső előírásokat célszerű egy Kamerarendszer szabályzatban összefoglalni, amit a munkavállalóink megismerhetnek. Külső félnek a kameraszabályzatot nem szükséges átadni.

Köthetünk vagyonvédelmi szolgáltatóval szerződést a kameraképek figyelésére. Ebben az esetben a szolgáltató az adatfeldolgozónk lesz, és az adatkezelési rendszere minden szempontól meg kell feleljen a GDPR előírásainak.

A biztonsági kamerarendszer kialakítása és a kapcsolódó adatkezelési teendők ellátása során a fentiekre mindenképpen figyelmet kell fordítani, illetve érdemes követni a vonatkozó állásfoglalásokat, joggyakorlatokat, annak érdekében, hogy elkerüljük a hibás, nem jogszerű adatkezelést. 

Csomagajánlataink mikrovállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak

Amennyiben a megfelelő adatkezelés kialakításához segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal. Egyéni vállalkozók és mikrovállalkozások számára kialakított csomagunkkal Önnek is segíthetünk! Weboldalunkon kötelezettségvállalás nélkül kérhet árajánlatot. Az ajánlatkérésről és a közös munka menetéről korábbi cikkünkben tudhat meg többet.