Annak, aki társasházban él, főként, ha jó sok lakásosban, talán nem az adatvédelemmel kapcsolatosak a leggyakoribb hétköznapi lakóközösségi problémái. Nem mehetünk el ugyanakkor szó nélkül az ezekre az ingatlanokra vonatkozó GDPR-szabályok – és sorozatos megszegésük – mellett sem. Hasznos tehát, ha a lakók is tisztában vannak a társasházra vonatkozó előírásokkal – a közös képviselők, társasházkezelők számára pedig ez nem is opció, hanem elemi kötelezettség. Annál is inkább, mert a tavaly életbe lépett új társasházi törvény számos ponton szigorította a velük szembeni elvárásokat – alkalmasint éppen a tulajdonosok védelmében. De tudjuk, hogy ez nem egyszerű, így kimondottan az ő figyelmükbe ajánljuk a célzottan kisvállalkozások, egyéni vállalkozók számára kidolgozott speciális GDPR-szolgáltatáscsomagunkat, illetve személyes tanácsadásunkat.

A megbízásukat üzletszerűen ellátó, tehát hivatásos közös képviselők, társasházkezelők olykor egész háztömbökre rúgó, akár százas nagyságrendű lakás, illetve lakói képviseletét látják el – azoktól az esetektől most tekintsünk el, amikor egy kisebb, pár lakásos társasházban valamelyik tulajdonostársat, ellenszolgáltatás nélkül vagy minimális tiszteletdíjazással bízzák meg a feladattal, mert rájuk részben enyhébb szabályok vonatkoznak, többek között esetükben kötelező szakképesítést sem ír elő a törvény.

A 4,4 millió lakást magában foglaló 1,5 millió hazai társasház ügyes-bajos dolgait intéző képviselők munkájuk kapcsán rengeteg személyes adatot kezelnek: név, lakcím, telefonszám, e-mail-cím, bankszámlaszám; de a tulajdoni hányad, a közös költség, sőt, az esetleges elmaradások; illetve a különböző közműszolgáltatókkal fennálló szerződésekhez kötődő ügyintézés is a hatáskörükbe tartozik – több esetben külső adatkezelőket is bevonva.

A technológia fejlődésével egyre elterjedtebb, hogy a tulajdonosok adatait erre kifejlesztett szoftveres társasházkezelő platformok segítségével kezelik. Emellett egyes szolgáltatók a lakókkal már a neten kommunikálnak. A képviselők gyakran e-mailben küldött hírlevélben tájékoztatják a tulajdonosokat az elmúlt időszak eseményeiről, a gazdasági év pénzügyi adatairól, vagy például a közelgő kötelező közgyűlés időpontjáról. Utóbbiak jegyzőkönyvének vezetése is többnyire az ő feladatuk, amely szintén sok személyes adatot tartalmaz.

Lakók tartozásai a lépcsőházi faliújságon – kiakasztósdi!

A különféle internetes jogi fórumok társasházakkal kapcsolatos talán leggyakoribb kérdése a közös költség megfizetésének, konkrétabban az esetleges hátralékok közzétételének szabályaihoz kötődik.
Sajnos még ma is gyakran előfordul ugyanis, hogy a közös képviselő a nevekkel, számokkal – tartozásokkal – teletüzdelt táblázatát egy az egyben kifüggeszti a lépcsőházban; vagy ezzel nagyjából egyenértékűen megjeleníti a mindenki által hozzáférhető honlapjukon. Ami ebben a formában abszolút jogellenes! Maga a jogszabály, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) erről szóló állásfoglalása elismeri ugyan a tulajdonosok azon jogos érdekét, hogy például a közgyűlési döntések előtt megismerjék a tulajdonostársaik pénzügyi tevékenységével kapcsolatos adatokat – hiszen ha más kevesebb vízdíjat fizetett be az előírtnál, akkor nekem többet kell, a szolgáltató ugyanis többnyire egyetemlegesen vasalja be a háztól az egészet; jogom van tehát tudni, hogy kik a renitensek. Ám a NAIH rögtön hozzáteszi, hogy ez zárt és védett betekintési jogot jelent csupán – a közös képviselő minden arra jogosult érdekeltnek külön-külön megmutathatja például az ominózus táblázatot, de semmiképpen sem teheti közszemlére.

Kamerahasználat: nem mindegy, mit lát – és nem mindegy, ki nézi!

Sok társasházban kamerarendszer is üzemel, és itt is léteznek olyan adatvédelmi kihívások, amelyekkel kapcsolatban általában kevésbé felkészültek a társasházkezelők. Egyik ilyen az épületből kifelé, azaz közterületre is néző kamera, amely ezzel megsérti az utcán arra járó képbe kerülők adatvédelemhez fűződő jogait.

Még gyakrabban előforduló szabálytalanság, ha a kamera által felvett képek feldolgozását jogosulatlanok végzik. A törvény ugyanis a kamerarendszer üzemeltetését, mint jogos érdeken alapuló vagyonvédelmi tevékenységet biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői szakképesítéshez köti. Az üzemeltetésbe pedig beleértendő az élőképek megfigyelése, sőt, már a felvételekhez való hozzáférés is. És továbbra is él a szabály, miszerint a kamera felszereléséhez 2/3-os tulajdonosi többség szükséges, valamint az alkalmazására megfelelően fel kell hívni a figyelmet, illetve a betekintést kötelező jegyzőkönyvezni.

Tudunk egy konkrét – elmarasztaló – példával is szolgálni a hatósági gyakorlatból. A NAIH 2021-es éves beszámolójában (a 49. oldal végétől) egy konkrét ügyet mutat be részletes szabálymagyarázattal, egy társasházi kamerahasználattal szembeni panasszal kapcsolatban, amelyben mindkét fent említett példa, vagyis az utca megfigyelése és a jogosulatlan betekintés is előfordul.

Önálló weboldal és egyszerűsített folyamat kisvállalkozásoknak

A GDPR tehát a társasházakban is rengeteg feladatot ró az adatkezelőre, a sok adattal dolgozó hivatásos közös képviselőknek így különösen célszerű szakember segítségét igénybe venni. Ha maradtak még kérdései, keressen bennünket, hogy a kifejezetten a társasházkezelő szolgáltatókra szabott egyszerűsített folyamattal, pár gyors kérdésre adott válasz alapján elkészíthessük az Önre szabott dokumentumokat is. Így a lehető legkevesebb időráfordítás mellett felelhet meg a GDPR elvárásainak, garantálhatja megbízói kellő tájékoztatását és adataik védelmét.

Jól akarom kezelni a GDPR ügyeket!

Ha szeretne gyorsan, kényelmesen és költséghatékonyan megfelelni a GDPR elvárásainak, a fenti gombra kattintva látogasson el GDPR-megfelelés egyéni vállalkozóknak és mikrovállalkozásoknak weboldalunkra, ahol rögtön árajánlatot kérhet, és meg is rendelheti az Önnek legkedvezőbb - például kifejezetten társasház-kezelőknek szánt - megoldást!