Nem szeretek előadásokat tartani, közönség előtt állni! Nem azért, mert nincs mit mondanom, vagy ne cikáznának állandóan a fejemben az átadni kívánt gondolatok, hanem, mert valahogy nem komfortos számomra a helyzet. Ennek ellenére ismét előadásra készülök, ráadásul úgy tűnik, a következő hónapokban sokasodnak is az on- és offline tudásátadó alkalmak.

Legközelebbi prezentációm címe: „Stratégiai tervezés – az ösztönös vállalatvezetésnek vége”! Még olvasni is szomorú, hogy valaminek vége, ám kimondva e szónak még nagyobb a súlya. Valami, ami eddig elvitt az úton, kialakult szokásaim, mindennapos működésem most meg kell, hogy változzon, mert az eddig alkalmazott eszköztár már nem visz tovább. Változtatni bármiféle külső nyomás nélkül nagyon erős elhatározásra, tudatosságra utal és jól megtervezett, sikertényezőkkel azonosított utat feltételez, és az ösztönző belső feszültség mértékétől (is) függően lehet eredményes. 

Ám a jelen helyzetben nem mi döntünk, hanem a bennünket körülvevő világ – amelyet a covid-járvány átmeneti időre ugyan, de alaposan átformált. És most úgy tűnik, a gazdaság kórképére nem lesz elegendő egyetlen vakcina, sem az ismétlő oltások. Életmódváltásra, új szokásokra, új eszköztárra, új célokra, és ehhez kapcsolódóan új motivációra van szükség. 

A régi, eddig többé-kevésbé jól működő, de átfogó változásra nem ösztönző vállalati életünk átrendezése komoly munka, de fantasztikus lehetőség is egyben. Önmagunkkal a lehető legőszintébben, a számainkat, erőforrásainkat áttekintve tudjuk megtervezni, hogyan szeretnénk/tudunk belépni ebbe az új világba.

Mi segített bennünket az eddigi utunk során, mit akarunk ebből továbbra is magunkkal vinni? Mi az, ami eddig szolgálta a vállalkozásunkat, de már nincs, vagy nem ebben a formában van szükségünk rá? Melyek azok a termékek és szolgáltatások, amikkel eredményesen tudjuk működtetni a vállalkozásunkat? Mit tekintünk eredménynek a gazdasági mutatókon túl? 

E kérdéseknek megannyi vállalatvezetési, gazdasági és nem elhanyagolható mennyiségű érzelmi paraméterük is van. Elemzés, értelmezés, megengedés, elengedés, gyász. Rendszerezés, az apró darabok egymáshoz illesztése, felkészülés. Az Erik H. Erikson nevéhez kötődő pszichoszociális fejlődés elmélete szerint az ember új és újabb énerőket kialakító, kreatív lény, aki képes pozitív változásokra, és életének aktív irányítására. Erről fogunk még beszélni a vállalati életszakaszok kapcsán, de ami az új világba lépéshez az a fontos számunkra, hogy képesek vagyunk megcsinálni, kialakítani egy újat, alkalmazkodót; és erre aktívan hatni is tudunk. A sikeres megküzdés egy új világot nyit meg számunkra, tarisznyánkban a korábbi életszakaszaink tapasztalatával és az újhoz kívánatos eszközökkel.

A feladat nehéz, de az elkövetkezendő hetekben hozzuk a megküzdéshez szükséges eszközöket, technikákat, megszólítunk a témában jártas szakembereket és több lehetőséget kínálunk arra is, hogy bemutatott módszereket mélyebb tudásátadás keretében jobban megismerjék. Kövessenek bennünket, iratkozzanak fel hírleveleinkre, hogy elsőként értesülhessenek a lehetőségekről!