Veszélyhelyzetben derül fény a munkáltató valódi márkájára?

A munkáltatói márkaépítés úri huncutság csupán, ha mindössze a kirakat rendezgetését és minél szebb színben történő megjelenítését segíti. Az illúzió pillanatok alatt foszlik szerte, amint egy új partnerrel, munkatárssal szorosabb kapcsolatba kerülünk – vagy éppen a jelenlegi veszélyhelyzetben találjuk magunkat. Testbeszéd-szakértőnek sem kell lennünk ahhoz, hogy érzékeljük a diszharmóniát. 

Bevalljuk, a Crosssecnél sem működik mindig minden tökéletesen – ám mi tényleg sokat teszünk azért, hogy „szervezeti testbeszédünk” természetes összhangban álljon hivatalos kommunikációnkkal.

Egy jól sikerült állásinterjú, majd ajánlat elfogadása után a munkáltató ismét a megfigyelés fókuszába kerül. Igen valószínű, hogy csapatunk legújabb tagja újra és újra szeretné átélni azt, ami miatt mellettünk tette le a voksát. Megtapasztalni, hogy odafigyelnek rá, kíváncsiak a javaslataira, tiszteletben tartják az érzéseit. Feladatai hasznosak, értékteremtőek, miközben társait is segíti.  Szeretne megbizonyosodni róla, hogy jó döntést hozott. Mindezek segítik a bizalom erősödését, a vélemény felvállalhatóságát, és nem utolsó sorban kollégánk megtartását. Miért fontos mindez? Mert a nehéz helyzeteink sikeres átvészeléséhez ezek az alapok elengedhetetlenek.

Jó szó és nyílt eszmecsere nélkül nincs siker

Márpedig az élet időről időre produkál ilyeneket. A koronavírus terjedése miatti veszélyhelyzet ezek egyike. Hadd mutassuk most be egy pillanatképben, hogy nálunk hogyan is indulhatott ilyen simán útjára a home office. Nem öncélúan, hanem mert hisszük, hogy a szervezeti kultúra színvonala a krízishelyzetek kezelésének mikéntjében válik döntő tényezővé – és, hogy a jó példa ragadós.

A friss hírek hallatán Eszter, az ügyvezetőnk, március 16-ára, hétfőre megbeszélést hívott össze. Az iskolák bezárása miatt ezen már nem vehettünk részt teljes létszámban. Ültünk a nagy teremben a babzsákjainkon és hallgattuk, hogyan vívódik benne a kötelező vezetői magabiztosság és saját emberi bizonytalansága a szóba jöhető forgatókönyvekről. Saját nagyfokú bizonytalanságunkon, félelmeinken, aggodalmainkon túl rémisztő lett volna az őszintesége – ha először hallottuk volna vezetőkénti megszólalásait. Ám nekünk volt már sok közös tapasztalatunk, több alkalommal beszélt nekünk érzéseiről, töprengéseiről, ahogy mi is tettük már ugyancsak egymás előtt. Tudjuk, a jó szó és a megértés „békeidőben” és „háborúban” is felbecsülhetetlen értékű eszköztári elem. Így aztán senkinek sem esett nehezére eszmét cserélni arról, hogy miként éli meg a helyzetet, milyen saját körülményeket kell figyelembe vennie és mi lenne számára a legmegnyugtatóbb folytatás.  

Határozottan, szervezetten, közös felelősséggel

Talán nem meglepő, hogy a fókuszváltás könnyen ment. Feladat-üzemmód következett, abszolút jó értelemben. Eszter flipchartra írta összegyűjtött kérdéseinket, a távmunka kapcsán megvizsgálandó feltételeket. Azonnal kijelölte a feladatok felelőseit is. Gyorsan és hatékonyan haladtunk, mindannyiunknak meghatározva egyben az elkövetkező pár nap feladatait is. Két munkatársunknak, akiket saját vagy családtagjaik nagyobb fokú veszélyeztetettsége miatt előre soroltunk, haladéktalanul megszerveztük a kedd reggeli home office-os munkavégzést. És szerda délután úgy hagytuk el az irodát, hogy a távmunkához mindenki számára megteremtettük a feltételeket.   

A fentiek kapcsán eszembe jut, hogy felelősek vagyunk saját és társaink munkahelyi életének alakításában. Mindannyian. Munkaadóként és munkavállalóként is.  

A vélemény felvállalását nem bátorító, nem őszinte közegben óhatatlanul elindul a főnök fürkészése. Vajon mit gondol a kialakult helyzetről? Vajon mi lesz az elvárása a dolgozóktól? Hozzáállásával generál-e egyébként elkerülhető játszmákat? Fokozza-e a bizonytalanság érzését, ráerősít-e félelmekre? A kiszolgáltatottság megélése felesleges dinamikákat indíthat be, nehéz és szomorú tapasztalásokat adhat. Tüskét hagy a munkaadó és munkavállaló kapcsolatában. Hogy emiatt meg lesznek-e számlálva a szervezet napjai? Elképzelhető, ám teljes bizonyossággal nem állítható. Viszont garantáltan több idő- és energiamozgósításra lesz szüksége az újrainduláshoz.   

Bizalom, kötődés, márkaépítés: a befektetett munka biztosan megtérül 

Véleményem szerint munkaadóként mutatott hozzáállásunk, a közös megküzdés a nehézségekkel képes a legnagyobb mértékben erősíteni a bizalmat és kötődést. Minden, amit szervezeti kultúránk, kommunikációnk, és ide sorolhatjuk, munkáltatói márkánk jobb minőségéért tettünk, többszörösen térül meg és az életben realizálódik. Már nem pusztán szép kivitelű, meghirdetett infografika ez az általunk elképzelt és áhított működésről, afféle jó cégér; hanem a valós leképeződése a mindennapjainkat átjáró értékrendnek.  

És mi lehet az elnyert jutalom? Szervezeti szempontból egy jól működő, jól összezáró, tenni akaró csapat. Míg a személyesebb oldalon választ kapunk arra a kérdésre, hogy vajon emberként, vezetőként kiálltuk-e a próbát…

Rovat:
Frieszné Tursics Orsolya - Crosssec Blog
Szerző:
Frieszné Tursics Orsolya
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram