Bár nem szeretjük, a munkaidő-nyilvántartás mégis minden cég, vállalkozás jogszabályi kötelezettsége. A kérdés tehát nem az, hogy kell-e vele foglalkoznunk, hanem, hogy ha már mindenképpen szükséges, hogyan végezzük ezt a lehető legjobban, leghatékonyabban. „Hogyan lehet hasznos az okos-munkaidőnyilvántartás cége számára?” című legújabb, már díjmentesen letölthető segédanyagunkkal az ennek kapcsán előkerülő szinte minden kérdésre igyekszünk szakszerű, a mindennapi üzletmenetben gyakorlatiasan hasznosítható válaszokat, információkat, tanácsokat adni.
A munkaidőt alapvetően háromféleképpen követhetjük nyomon, vagyis adminisztrálhatjuk:
- papíralapú, kézzel vezetett jelenléti ívekkel;
- beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszerekkel;
- munkaidő-nyilvántartó szoftverekkel.
E sorrendet részben az ügykezelés egymásra épülő vagy egymást váltó – olykor vegyesen is alkalmazott – modernizációs sorrendjének is tekinthetjük, így mondhatjuk, mára a szoftveres megoldásoktól – amilyen a Crosssec Norma is például – várhatjuk a legmagasabb hatékonyságot, ráadásul sokrétűségük miatt így nyerhetjük ki a munkavégzésről a legtöbb adatot is.
Az, hogy az adott cég számára melyik a legelőnyösebb, nagyon sok tényezőtől függ – a cégmérettől; a létszámtól, ezen belül, hogy főként szellemi vagy fizikai dolgozókat foglalkoztatunk-e; a telephelyek számától és méretétől, de még akár attól is, hogy az ellenőrzőkapuk milyen távolságra helyezkednek el az üzemen belül a konkrét munkavégzés helytől; a munkavégzés módjától, továbbá, hogy egy vagy több műszakos munkarendben dolgozunk vagy alkalmazunk-e otthoni munkavégzést is – nem is soroljuk tovább. Épp ezért nem is fogjuk kimondani, hogy úgy általában melyik a jó választás, elsőként mindig meg kell vizsgálni és értékelni a helyi viszonyokat, majd ennek alapján dönteni.
Már a legelején felvetődik az a kérdés is, hogy ki is vezesse e nyilvántartást, a munkáltató vagy maguk a dolgozók – itt ugyancsak mérlegelni kell dolgozók kompetenciáit és informatikai lehetőségeinket is: valószínű, hogy fizikai munkát végző több száz alkalmazottunk nem jut naponta kétszer számítógéphez, hogy ezt szoftveresen maga megtegye, ilyen esetben tehát vélhetően a beléptetőrendszer a legjobb megoldás. Amint tehát az előző kérdésekre, erre sincs egyetlen, általános jó válasz, csak ami úgy kezdődik, hogy „attól függ”.
Ennyivel persze nem ütjük el a témát, hiszen jelen segédanyagunk célja éppen az, hogy sorra vegyük: mitől függ, mire figyeljünk, és ennek tükrében milyen megoldásokat válasszunk. Azon szempontokon túl, amelyeket a fentiekben már sorolni kezdtünk, fontos, hogy a vezetőség mennyi adatra kíváncsi, akarja-e tudni azt is, hogy percre pontosan mikor érkeztek és távoztak a dolgozók, vagy elég-e csak annyi, hogy az adott napon hány órát töltöttek munkával; vagy akár a rendkívüli munkavégzések, távollétek arányát, szükség van-e további termelési adatokra.
Utóbbi esetekben ugyanis már nem is egyszerűen munkaidő-, hanem ezt kibővítő tevékenység-nyilvántartásról is beszélünk – amire különösen e gazdasági nehézségekkel terhelt időkben lehet még nagyobb szüksége egy cégvezetőnek, hogy a fenti sok-sok adatból kinyert információk alapján a legmegfelelőbb döntéseket hozhassa meg a leghatékonyabb termelés vagy munkavégzés és -tervezés, -szervezés érdekében.
Legújabb díjmentesen letölthető kiadványunk ezen a folyamaton vezeti végig gyorsan, közérthetően, gyakorlatiasan az olvasót – hogy aztán saját cégénél, vállalkozásánál maga is a legjobb megoldást választhassa ebben a kérdésben is. A kiadványt a lenti gombra kattintva díjmentesen letölheti!
