Gyerekkoromban gyakran volt havas a táj decemberben. Kis faluban éltünk, ahol sokszor sétáltunk a családommal a feldíszített házak között, gyönyörködtünk az izzókkal megvilágított ablakokban, a szépséges kerti fenyőkben. Közben a lábunk alatt ropogott a hó, csend volt és végtelen szeretet.